A vendégszobának a béke és nyugalom szentélyének kellett volna lennie, a pihenés és kikapcsolódás menedékének. De ahogy az éjszaka a veszedelemnek váltott utat, a levegőt betöltötte a vágy és a kéj mámorító illata. Az ébenfekete menyecske, ívei ellenállhatatlanul csábítóak voltak, az ágy fölé hajolt, kéjes feneke teljes képernyőn látható. A barátja férje, aki nem tudott ellenállni az ilyen elbűvölő látvány vonzalmának, vad elhagyatottsággal merült belé, testük tökéletes ritmusban mozgott. A szoba visszhangzott szenvedélyes nyögéseiktől, testük az élvezet torkába fonódott. A barna szépség, ajkai lágyak és hívogatóak, lelkesen fogadták háttal, csábító nyelvével csábítva. A csábító lélegzete csillapíthatatlan volt, és a lélegzettel csillapítva hagyta őket. A lélegzős örömteli életet éltek, de már robbanásszerűbb emlékeket keltettek.
